Mély benyomás

Egy szombati napon történt, amikor előadást hallgattam a Lurdy-ban.  Sírtam, mert az újak között volt egy néni, tiszta feketében, fejkendővel, olyan igazi vidéki, szeretetreméltó néni. Mikor rá került a sor, hogy elmondja, miért érdeklik a termékek, sírva halkan mondta, hogy kár, hogy hamarabb nem mutatták meg neki ezt a lehetőséget, ezeket a csodás hatású készítményeket, mert most halt meg a lánya, és talán még élhetne.....  De van benne erő, annyi késztetés, hogy másokon tudjon segíteni  ezekkel a termékekkel. Van célja, reménye.

Szívből kívánom neki, hogy sikerüljenek a tervei.

Sokszor szárnyalnak a gondolataim, és nem mindig a megfelelő irányba. Eljátszadoztam a gondolattal, hogy mi lenne, ha egy egész város kezdene dolgozni ebben a rendszerben, mindenki megértené azt, hogy jó dolog, pénzt lehet vele keresni. Gazdag lenne az egész város!  Aztán mindenkinek az ismerőse is belépne, annak az ismerősei, és annak is. Nem is kellene semmit sem csinálni, csak dőlne a pénz. És mindenki egészséges lenne, nem lenne akkora a halálozási arány, hosszabb, szebb életkort élhetnénk meg. Az egyik előadáson hallottam, hogy egy patológus ismerős mondta, hogy az emberek nagy része nem a betegségekbe hal bele, hanem a gyógyszerek mellékhatásaiba.

Hát, van benne valami!

A gyógyszer ingyen van? Hát nem, mégis mindig megveszik. Jó ez? Igen, jó a gyógyszergyáraknak, a gyógyszertáraknak, az orvosoknak, akik jutalékot kapnak érte.

És nekünk? Embereknek?

Sosem tudom, minek nevezzem ezeket a termékeket. Van, aki táplálék kiegészítőnek, van aki vitaminnak nevezi, a Kyani maga erős gyógyszert jelent.  De nem gyógyszer, sosem szabad gyógyszerként kezelni. Én a legjobban az erős hatású vitamint szeretem hangsúlyozni. Gyógyszer mellett ki lehet próbálni, semmilyen mellékhatása nincs, de ez a termékek címszó alatt bővebben le van írva.

Mára ennyit, ha hasznos volt, örülök!